Sisa Rajmond 2020-ban csatlakozott akadémiánkhoz, szezon közben igazolt át a Veszprémi KKFT-től, ahol előtte két évig volt kerettag. A 20 éves beálló a nálunk töltött évei alatt serdülő, ifjúsági és NB I/B-s csapatainkban is játszott, mindemellett szerepelt Magyar Kupa és MOL Kupa bajnokságokban is. Az elmúlt években 91 mérkőzésen képviselte akadémiánkat, összesen 188 gólt húzott be ellenfeleinknek, ebből egy szezonban a legtöbbet (86-ot) a 2022/23-as idényben lőtte meg.& A Veszprém Handball Academynél töltött pályafutása megkoronázásaként a 2023/24-es szezonban a NB I/B sorozatban ezüstérmet, az U20-as korosztályban pedig magyar bajnoki címet szerzett. Szeptembertől már a német VfL Fredenbeck csapatát erősíti majd, elköszönő játékosunkkal a külföldi élet kihívásairól is beszélgettünk.

 

 

Sisa Rajmond: Örömmel töltött el, hogy csatlakozhatok az akadémia kötelékébe, még, ha szezon közben érkeztem is. Kicsit szerencsétlen helyzet volt, mivel pont a Covid időszak vágta félbe azt a szezont. Leginkább az egyéni képességek fejlesztéséhez és a rendszerezettséghez kellett hozzászokjak. Az újdonságokat inkább úgy fogalmaznám meg, hogy minden egyesületnek megvannak a sajátosságai, és meg kellett szokjam az itteni légkört, de úgy gondolom, ez hamar sikerült.

 

S.R.: Véleményem szerint emberileg is sokat változtam az itt töltött idő alatt, mivel nem csak a kézilabdázásra készítettek fel az akadémián, hanem a magánéletre is. Sporton belül pedig leginkább a kondicionális képességeimben és a játékértési képességeimben fejlődtem a legnagyobbrészt.

 

 

S.R.: Egy-egy pillanatot nehéz lenne kiemelni, mert szerencsémre nagyon sok jó élménnyel gazdagodtam az öt év alatt. Számomra minden mérkőzés ugyanolyan, mindig a legtöbbet kell kihozni belőle és persze az sem hátrány, ha nyerünk. Legszívesebben a meccsek előtti időszakokra emlékszem vissza, azok azért voltak a legjobbak, mert a nyári felkészülés során itt kovácsolódott össze mindig a csapat és olyan barátságok kötődtek, amik akár egy életen át is kitarthatnak. Minden ilyen apró vagy nagy öröm számomra ugyanolyan jó élmény, és bármikor szívesen elevenítjük fel a csapattársakkal egy-egy beszélgetés során.

 

S.R.: A kezdetekben Rapatyi Tamás kezei alatt dolgoztam, ahol a kézilabda alapjait kellett újból megtanulnom és saját magamra vonatkoztatva formálnom. Majd a Covid időszak után Gulyás Péterrel dolgozhattam együtt, akinek az egyéni képességeim fejlődését nagyban köszönhetem, illetve azokat az apróságokat is, amelyeket csak egy olyan edző tud megmutatni, aki mindezt a kézilabda legmagasabb szintjén tapasztalta meg és adta át sokunknak. Ezt követően Velky Péterrel dolgozhattam, akitől leginkább a csapatmunkát tanulhattam el. Mindezek után Gulyás Istvántól volt szerencsém megtanulni a kézilabdázás rejtélyeit. Amikor megtudtam, hogy ő lesz az edzőm, nagyon vártam a vele való közös munkát - szerintem nem kell ecsetelni, hogy miért. Tőle tanultam meg a meccs közben kialakuló helyzetek kezelését, valamint azokat az esszenciális dolgokat, amelyektől komplex játékossá válhattam. Utolsó évemben Dinko Dankovic-csal és Carlos Pérezzel kezdtem el a szezont, akiknek leginkább a védekezési képességeim fejlődését köszönhetem. Megtanították nekem, hogy a NB I/B mezőnyben egy nálam jóval érettebb, rutinosabb játékossal szemben miként cselekedjek, és hogyan kezeljem a hasonló szituációkat.

 

 

S.R.: Igyekszem szorgalmasan tanulni németül, bár még vannak nehézségek, mert még nem volt dolgom ilyen szinten a német nyelvvel. Szerencsére angolul jól beszélek és meg tudom értetni magam, de szerintem sosem árt egy új nyelvet megtanulni, főleg, ha az ember ilyen helyzetbe kerül. Kapva kaptam az adott lehetőségen és remélem, sikerül majd gyorsan elsajátítanom. Hamarosan kiköltözök és már izgatottan várom az utazást, de addig is napi szinten formában tartom magam kondicionális, illetve futó edzésekkel. A csapattal való közös munkát már kíváncsian várom, mert szeretek új közegbe bekerülni és új embereket megismerni. A klub elsődleges célja a következő évre az lesz, hogy kiharcoljuk a visszajutást, mivel sajnálatos módon az előző szezonban kiestek az egy szinttel feljebbi ligából.

 

S.R.: Nekem személy szerint a barátaim azok, akik leginkább Veszprémhez kötnek, de azért remélhetőleg még néhanapján vissza fogok tudni jönni találkozni velük és felidézni a szép emlékeket.

 

S.R.: Soha ne adjátok fel és dolgozzatok minél keményebben, hogy elérjétek a céljaitokat a kézilabdázásban és a magánéletben is egyaránt!

 

 

Köszönjük szépen és sok sikert kívánunk mind a külföldi élethez, mind az új csapatban való szerepléshez!