Nagyon-nagyon gratulálok a fiúknak, mert amikor ilyen különbség van két csapat között, akkor roppantul nehéz koncentráltan és fókuszáltan játszani hatvan percen keresztül. A mai mérkőzésen a játékosaim mindent megtettek azért, hogy a lehető legnagyobb különbség alakuljon ki a két csapat között; megtiszteltük az ellenfelet azzal, hogy kihoztuk azt a mérkőzésből, ami benne volt.
Igazából nekünk a saját játékunkra kellett ma koncentrálni, abban kellett előrelépnünk, a védekezésben úgy gondolom, ez sikerült is. Az volt a fókuszban, hogy a védekezésben, illetve a védőfal és a kapus összhangjában fejlődjünk – van még benne nagyon sok lehetőség, de haladunk lépésről-lépésre és ezt a játékosoknak is fel kell dolgozni, hogy a következő taktikai feladatra, egyéni védekező, vagy támadó technikára kell koncentrálni, eszerint megyünk is tovább. A támadásban voltak olyan látványos, gyors játékaink, amelyekből a szélsőkkel nagyon eredményesek tudtunk lenni. Külön örülök annak, hogy a fiatalok és az eddig kevesebb percet kapó játékosok ilyen remekül és fantasztikusan akartak és tudtak is játszani. Van hova fejlődnünk még, de nekünk a mentalitásunkból, hozzáállásunkból egy centit nem szabad engedni, mert az visz minket előre. Itt a játékosoknak nagy céljaik vannak, nem csak a bajnokságban, hanem a jövőképet tekintve is: mindenki szeretne a legmagasabb szintre eljutni, illetve - ahogy az Apró Botondnak a tegnapi példája is mutatja, - a felnőtt csapatban bemutatkozni.
Még egyszer nagyon-nagyon örülök annak, hogy most így tudunk játszani, mert egy rendkívül fiatal csapat vagyunk - sokkal fiatalabbak, mint az előző évben. Tavaly ilyenkor 3 pontunk volt, most 12, úgyhogy méltán lehetünk büszkék a játékosainkra.