Tóth Mihály 2019/2020-as szezonban érkezett akadémiánkra a PLER csapatától. Összesen 5 szezonban védte a Veszprém kapuját, amely idő alatt a serdülő, az ifjúsági és NB I/B-s csapatban is megfordult. Akadémiai színekben összesen 136 tétmérkőzésen lépett pályára, a tavalyi, 23/24-es szezonban 30 mérkőzésen 163 védést mutatott be, így 32 %-os védési hatékonysággal zárta a szezont. A következő bajnoki évtől már a Rákosmente csapatát fogja erősíteni, vele beszélgettünk az itt töltött időszakáról és jövőbeli ambícióiról.

 

Öt évig őrizted a Veszprém Handball Academy kapuját. Emlékszel még a kezdetekre? Hogyan kerültél a PLER-től Veszprémbe? Milyen volt először belépni ebbe a közegbe?
 
Tóth Mihály: Még mielőtt Veszprémbe igazoltam volna, az akadémia meghívott, hogy tartsak velük egy külföldi tornára. Én ezt akkor örömmel el is fogadtam és szerencsére egyből otthonosan is éreztem magam a fiúkkal, így a döntés rendkívül egyszerű volt, hogy ide igazoljak. Mikor elkezdtük a 2019/20-as szezonra való felkészülést, sokkal könnyebb volt beilleszkednem ezáltal, hiszen így már a csapat és a stáb 90%-át ismertem.  Az egyedüli nehézség talán a kollégiumi élet megszokása volt, de ebben is segítőkész volt mindenki.
 
Ezidő alatt miben változtál/fejlődtél a legtöbbet?

T.M.: Úgy gondolom, hogy a kézilabda minden területén sokat fejlődtem, erősebb, gyorsabb, robbanékonyabb és koordináltabb lettem. Sokkal jobban értem a játékot, illetve úgy érzem, hogy a kapus poszt alapjait szinte kivétel nélkül elsajátítottam. Szerencsére emberileg is sokat fejlődtem, sokkal jobban kezelek már egyes szituációkat, kevésbé kapom már fel a vizet és talán könnyebben tudom már kizárni a negatív gondolatokat.
 
Mire emlékszel vissza a legszívesebben az itteni évekből? Mik voltak a legemlékezetesebb mérkőzések, győzelmek, pillanatok?

T.M.: Annyi emléket szereztem az 5 évet alatt, hogy egyet nem is nagyon tudnék kiemelni. A Szeged és a Veszprémi KKFT elleni mérkőzések voltak talán mindig is a legkülönlegesebbek. Továbbá a tavalyi SEHA-ligás szereplés is egy örök emlék marad számomra, de a márciusi, Békés elleni mérkőzést sem fogom elfelejteni, hiszen egy rendkívül hosszú vereségi szériát sikerült megszakítani ellenük.

Több korosztályban is megméretted magad, több edzővel és kapusedzővel is dolgoztál. Kitől mit tanultál, illetve ki volt rád a legnagyobb hatással és miért?

T.M.: Rendkívül sok kiváló szakemberrel dolgoztam az 5 év alatt, mindegyikőjüktől más-mást tanultam és kijelenthetem, hogy kivétel nélkül mindegyik edzőm hozzátett a fejlődésemhez a sport és az élet minden területén. Senkit sem szeretnék külön-külön kiemelni, hiszen mindenkinek nagyon sokat köszönhetek.

 

A következő szezont már a Rákosmente csapatánál kezded majd. Velük idén először játszhattunk éles helyzetben, jövőre már veled is farkasszemet nézünk a pályán majd az NB I/B-ben. Milyen közös terveket, célokat fogalmaztatok meg az új csapattal?

T.M.: A feljutás egyelőre még távolabbi célja a csapatnak, hiszen fiatal kerettel kezdjük a szezont. A cél mindenképpen az, hogy több pontot szerezzünk, mint ahogy tette azt a tavalyi keret. Elsődlegesen egy stabilabb pozícióban szeretnénk majd zárni a 24/25-ös bajnoki évet. Ez visz minket előre és ez motivál.

Mi fog a legjobban hiányozni a veszprémi évekből?

T.M.: Őszintén mondhatom, hogy a megismert emberek, a közösség fog a legjobban hiányozni. Szerencsére Veszprém nem egy olyan nagy távolság onnan, illetve ugyanabban a bajnokságban is fogunk szerepelni, így remélem, hogy a jövőben nem egyszer fogok találkozni a srácokkal a pályán és azon kívül is.
 
Mit üzennél a jövő kapus palántáinak?

T.M.: Lehet, hogy ezek közhelyek, de a legfontosabb, hogy sose adják fel és legyenek céltudatosak. Mindig minden edzésen dolgozzanak olyan keményen, amennyire csak tudnak, hiszen a munka sosem fog hazudni. Azt tanácsolom, hogy élvezzék minden percét annak, amit csinálnak, mert sajnos a sportolói karrier nem fog örökké tartani.
 
Köszönjük szépen Misi az elmúlt 5 évet neked és nagyon sok sikert kívánunk a továbbiakban!