Akadémia | 2022. febr. 13.

Ismerd meg csapatunkat – Interjú Molnár Dorottyával és Ruppert Petrával

Két különálló, de sok tekintetben összekapcsolódó területen dolgozó munkatársunkkal ismerkedhettek meg.
Szakmai stábunkat bemutató sorozatunkban ismét egy páros interjúra kerül sor. Molnár Dorottya sportpszichológus és Ruppert Petra karriertanácsadó, személyiségfejlesztő munkája bár két teljesen különálló funkciót takar, az Akadémia mindennapi életében azonban szorosan együtt dolgoznak.
 
Hogyan választottátok ezt a hivatást?

M.D.: Tudatosan választottam ezt a szakmát, pszichológia alap-, majd klinikai és egészségpszichológiai mester diplomát szereztem, ezt követően Barcelonában, egy kutatócsoportos együttműködés után az ottani egyetemen végeztem el a sportpszichológia szakképzést. Jelenleg kognitív viselkedésterápiás módszerspecifikus képzést tanulok, illetve több kutatásban, tananyagfejlesztésben is közreműködök. A sport világa nagyon közel áll hozzám, nagyon tetszik, hogy lazább, rugalmasabb, változatosabb, mozgalmasabb. Ezért is örültem, amikor 2020. augusztusában a BFKA kötelékében kezdhettem el dolgozni.
 
Molnár Dorottya
Molnár Dorottya

R.P.: Az alapdiplomámat tekintve középiskolai német tanár vagyok. 21 évig voltam a Noszlopy Gáspár Gimnáziumban német tanár, emellett mediátorként és Diákönkormányzatot segítő pedagógusként is közreműködtem az iskolában. Amikor kaptam egy sporttagozatos osztályt, akkor végeztem el az országban az elsők között a sport coach képzést. A tanári pálya után újabb kihívásokra vágytam, mindig is nagyon szerettem ezt a korosztályt, de többet akartam értük tenni. 2021. szeptemberétől dolgozom az Akadémián, de érdekesség, hogy most is vannak olyan sportolók, akik korábban az osztályomba jártak (nekik még mindig Petra néni vagyok). Bár már nem tanítok, ha igény van rá a gyerekek körében, még korrepetálom, vagy tanulásmódszertanban segítem őket.
 
Miben segítitek a fiatalok mindennapjait együtt, illetve külön-külön?
 
R.P.: A mi szakmánk még gyerekcipőben jár, ezért nagyon innovatív, új dolognak tekinthető a munkánk. Nagy öröm számunkra, hogy nyitottak irántunk, bizalmat szavaznak nekünk, és támogatnak minket. Nagyon jól kiegészítjük egymást Dorkával, szeretünk együtt dolgozni. Egyéni és csoportos foglalkozásokat is szoktunk tartani, de leggyakrabban egyénenként jönnek hozzánk a sportolók. Mind a négy korosztállyal foglalkozunk, van átfedés a munkánkban, összekapcsolódik, de alapvetően elkülönül. Én az életvezetési, életviteli, szociális, vagy éppen a tanuláshoz köthető dolgokkal kapcsolatban (például: pályaorientáció, önismeret, célkitűzések, kommunikáció) foglalkozom az akadémistákkal. Én inkább évfolyamokban gondolkodom, az iskolai világban figyelem őket, míg Dorka inkább a csapatban és a sportban, a korosztályok közötti átlépésekben segíti őket.
 
Ruppert Petra
Ruppert Petra

M.D.: Mindketten mentális szempontból segítjük és fejlesztjük a gyerekeket, de különböző területeken. A sportpszichológia elsősorban a meccseken, edzéseken tapasztaltak alapján a teljesítmény fokozására, vagy optimalizálására törekszik, többek között a motiváció, a formaidőzítés, a mentális felkészülés területén. Például sérülés, teljesítmény-romlás, vagy dekoncentráció fellépésekor jönnek hozzám, azonban, ha kiderül, hogy ez nem kizárólag a sportra vonatkoztatható, hanem az élet más területéből eredeztethető, akkor újból összekapcsolódik a munkánk Petrával. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy opcionális az, hogy a gyermek megkeressen bennünket, nincs kötelezettsége e tekintetben.

R.P.: Ennek ellenére fontosnak tartják a gyerekek a foglalkozásokat, mernek jönni, nyitottak felénk és bizalommal fordulnak hozzánk. Az én munkám kicsit túlmutat a sport világán, aktívan kommunikálok és tartom a kapcsolatot osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, nevelőtanárokkal, és szülőkkel, edzőkkel is sokat beszélek a gyerekek fejlesztése érdekben.

M.D.: A mi akadémistáink nagyon szerencsés helyzetben vannak, hogy ilyen sok szakember veszi őket körül, és tulajdonképpen bármilyen problémába ütköznek, arra van egy specialista a stábban. Mindketten egyfajta „safe space” vagyunk a gyermekek számára, rendszeresen kapunk olyan visszajelzést, hogy a másfajta hozzáállás és attitűd miatt jó itt lenni, és sokat segítünk nekik. Szoros és rendszeres a kapcsolatunk az edzőkkel is, akiktől úgyszintén kapunk visszajelzéseket a sportolók fejlődéséről.
 
Milyen jövőbeli célokat tűztetek ki magatoknak?
 
R.P.: A nagy cél az, hogy a sportolók kihozzák magukból a maximumot. A kamaszkorral járó nehézségek, a határfeszegetés, az adrenalin-löket, a tesztoszteron, és az ideális pályaválasztás kombinációja sok család számára jelent kihívást. Nagyon lényegesnek gondolom azt, hogy ezt a korosztályt megtanítsuk megoldáscentrikusan gondolkodni, az ő megküzdési stratégiájukat jól kialakítani. Az összes segítő szakmám és tapasztalatom megélésére alkalmas, komplex munkakörömből fakadóan szeretném a fejlődésüket maximálisan támogatni, és látni, hogy minden gyermek az iskolában és a csapatban is mosolyogva, lendülettel megy előre, fejlődik.

M.D.: Személyes céljaim közt szerepel, hogy megtaláljam azt a hangot, azt az identitást, ami nekem, mint sportpszichológusként komfortos. Korban elég közel állok a gyerekekhez, nagyon gyorsan egy hullámhosszra tudunk kerülni, de meg kell tartanom a szakmai határt, nem szabad a foglalkozásoknak átmennie haveri beszélgetésbe. Petrával egyetemben szeretném azt, hogy egy ilyen hajtós környezetben a gyerekek mentális egészsége is rendben legyen. Hasznos lenne, ha a sportpszichológiai terület kibővülhetne azzal, hogy olyan szempontból is együtt dolgozunk az edzőkkel, stábtagokkal, hogy a napi munkába beépíthető dolgokat adhatunk át nekik.

Köszönjük szépen az interjút, további eredményes munkát kívánunk Nektek!

PARTNEREINK