Hét éven keresztül volt a Veszprém Handball Academy balátlövője Bene Zsombor Soma, aki fiatalon került ide az Akadémia kötelékébe és pallérozódott edzőink keze alatt az évek során. Ez idő alatt több korosztályban és bajnokságban kereken 220 bajnoki mérkőzésen lépett pályára az akadémia színeiben. A felnőtt csapatot pedig két SEHA-liga mérkőzésen is képviselte. A hazai bajnokságokban összesen 484 gólt szerzett, a legtöbbet a 2018/19-as idényben, számokban 118-öt. Az itt töltött évek alatt serdülő bajnokságot és Balaton Kupát is nyert csapatával, és idén másodjára sikerült az NB I/B sorozatban ezüstérmet szereznie.  A 24/25-ös szezont már a Budai Farkasok csapatával kezdi meg, velünk töltött időszakáról, jelenlegi és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.  

            

 

Hét éven keresztül erősítetted a Veszprém Handball Academy kötelékét. Emlékszel még a kezdetekre? Hogyan kerültél Vácról Veszprémbe? Milyen volt először belépni ebbe a közegbe?
Bene Zsombor: Még nyolcadikos koromban az akadémia hirdetett egy kiválasztót. Ezen vehettem részt és nem sokkal a kiválasztó után telefonáltak, hogy szeretnék, ha jövőre itt játszanék. Sok jót halottam előtte az akadémiáról, ezért nagyon örültem, hogy egy ilyen lehetőséget kaphatok. Először nagyon furcsa érzés volt otthonról elköltözni, szinte még kisgyerekként, de szerencsére remek csapattársakat ismertem meg az évek alatt, akikkel még ma is nagyszerű baráti viszonyt ápolunk. Teljesen más közeg volt, mint otthon, itt bárhova néztem mindenhol profik és világsztárok voltak, ez nagyon motiváló volt számomra.
 
Gyakorlatilag itt az akadémián váltál gyerekből felnőtté. Miben változtál/fejlődtél a legtöbbet?

B.Zs.: Úgy gondolom leginkább az önállóságom és az alkalmazkodó képességem fejlődött az évek alatt, de természetesen a legnagyobb fejlődést a kézilabdában értem el, amiért nagyon hálás vagyok.

 

 

B.Zs.: Minden évnek megvoltak a pozitív hatásai számomra, de külön kiemelném a második szezonomat, amikor megnyertük a Balaton Kupát januárban, majd a szezon végén serdülő országos bajnokok is lettünk. Viszont az utolsó, 23/24-es évemet is megemlíteném, hiszen ekkor már tudtam, hogy jövőre már nem leszek itt, ezért ez egy teljesen más megközelítésből telt számomra. Próbáltam minél többet tanulni, és 110%-ot kihozni magamból.
 
Sok edző keze alatt dolgoztál. Kitől mit tanultál, illetve ki volt rád a legnagyobb hatással és miért?

B.Zs.: Erről rengeteget lehetne beszélni, mivel nagyon sok remek szakemberrel dolgozhattam együtt. Külön kiemelném Ivo Diazt, Iváncsik Gergőt és Gulyás Pétert, akik megalapozták tudásomat. Azonban az, hogy védekezésben ennyit tudtam fejlődni, azt abszolút Dinko Dankovicnak köszönhetem. Rengeteget tanultam még Carlos Péreztől is, aki nagyon sok tapasztalatot osztott meg velünk. De természetesen nem akarok megfeledkezni az erőnléti edzőkről, gyógytornászokról, gyúrókról sem, akikkel együtt dolgozhattam az évek alatt és akik abban segítettek, hogy napról napra jobb formában legyek.

 

Mennyire nehéz most elköszönni a veszprémi akadémiától? Mi fog a legjobban hiányozni?

B.Zs.: Rettentően nehéz, nagyon sok szép emléket hagyok magam mögött. Nem könnyű itt hagyni ezt a szép várost, ami az otthonommá vált az évek alatt. Leginkább az edzések és a barátaim fognak hiányozni, de amikor csak tehetem, visszalátogatok majd.
 
A következő szezont már a Budai Farkasoknál kezded. Milyen közös terveket, célokat fogalmaztatok meg az új csapattal?

B.Zs.: Az abszolút célunk a következő szezonra, hogy megszerezzük az NB I-es tagságot, ami úgy érzem, reális is lehet. Természetesen én mindent meg fogok tenni azért, hogy ez megvalósulhasson. Az én személyes célom pedig az, hogy minél többet fejlődhessek ennél a csapatnál is.
 
Az itteni évek alatt letetted a játékvezetői vizsgát is. Szeretnél ezzel is foglalkozni a jövőben?

B.Zs.: Jelenleg nagyon szűkösek a napjaim, de nem kizárt, hogy a jövőben fogok ezzel foglalkozni.
 
Sok fiatal és leendő sportoló számára lehet inspiráló a Te pályafutásod itt a Veszprém Handball Academy-n belül. Mit üzennél a jövő akadémistáinak?